A Bartók Béla nevét viselő fesztivált 2021-ben azzal a céllal indította útjára a Müpa, hogy változatos műfajok és produkciók sokaságán keresztül éltesse a zeneszerző által örökül hagyott gondolatiságot. „Bartók szellemisége inspirációt és univerzális megoldóképletet ad a kulturális fenntarthatósághoz: arra ösztönöz minket, hogy felkutassuk, megismerjük gyökereinket, és saját jelenünkön átszűrve értelmezzük újra meg újra az azokban rejlő értékeket” – írja köszöntőjében Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. A kezdeti nehézségek ellenére – az első Bartók Tavasz éppen a világjárvány okozta szigorú lezárások idejére esett – a fesztivál hamar megvetette lábát a sokszor igencsak túlzsúfolt kulturális piacon. „A Müpa által szervezett Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, akárcsak a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál a nézők érdeklődését több héten át fenntartó, számtalan helyszínen, naponta több eseménnyel zajló, világsztárokat és élvonalbeli hazai művészeket felvonultató, számos stílusban kikapcsolódást kínáló, valóban összművészeti eseménysorozat – magyarázza a siker titkát a fesztiválok operatív igazgatója, Szomolányi Janina. – Úgy gondolom, a mi fesztiváljaink ettől különlegesek, ebben térnek el más, tematikus vagy több műfajú rendezvénysorozattól.”

   

Közép-Európa egyik legismertebb szimfonikus zenekara, a Cseh Filharmonikusok és dirigensük, Szemjon Bicskov igazán impozáns programmal nyitja meg a fesztivált: a 20. századi balettirodalom két meghatározó kompozíciója mellett a világhírű orgonista, Thierry Escaich legújabb zongoradarabját alig két héttel a prágai világpremier után a koreai születésű, de Berlinben élő ifjú zongoraművész, Cso Szongdzsin előadásában hallhatja a magyar közönség. 

Immáron második éve áll a patinás londoni zenekar, a Philharmonia Orchestra élén a világ egyik leginnovatívabbnak tartott karmestere, a fiatal finn Santtu-Matias Rouvali, aki remek partnerre lelt a lassan nyolc évtizede működő, de a megújulásra mindig törekvő és képes együttesben. A zárókoncert programját is ennek szellemében, kifejezetten a fesztivál közönségére szabva állította össze: Beethoven mellé Finnország, illetve Magyarország ikonikus zeneszerzőitől, Sibeliustól és Bartóktól választott egy-egy művet. A koncert szólistája hazánk egyik legkiemelkedőbb hegedűművésze, Baráti Kristóf lesz. 

Két nappal a németországi debütálást követően érkezik Ligeti György előtt tisztelgő műsorával az új zene előadásában élen járó Klangforum Wien, akiket az idén 100 éve született komponista egykori munkatársa, a zeneszerző-dirigens Eötvös Péter vezényel majd. A koncert négy versenyműve a nemzetközi zenei színtér magyar kiválóságai, Kelemen Barnabás, Fenyő László és Fejérvári Zoltán közreműködésével csendül fel a Müpában.

 

Jelentős feladatra vállalkozik Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar: a 10. Színházi Olimpia keretében megvalósuló, A kétkedő szellem című koncert műsora ugyanis egzisztenciális kérdéseket feszeget, mégpedig három monumentális alkotáson keresztül. Csengery Dániel gyerekoperájával, a klasszikus Grimm-mesét feldolgozó Holle anyóval, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a műfajtól esetleg még idegenkedő ifjúság meghódítása, ehhez pedig minden összetevő adott: tanulságos történet, magával ragadó muzsika és látványos színpadi környezet. Eredics Benjamin mozgalmas tánczenéje, a Végvárak, vitézek generációk kedvenc kalandregénye, A koppányi aga testamentumának története ihletett. A darab modern elemekkel is gazdagított, ám népzenei alapokra épülő teljes zenei anyaga Vecsei H. Miklós víziójában, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának közreműködésével és Hegedűs D. Géza értő narrációjával hangzik majd el a Zeneakadémia Nagytermében. 

 

A barokk zenei hagyományok elkötelezett és autentikus képviselőjeként számontartott svájci együttes, a Gabetta Consort napjaink egyik legígéretesebb dalénekesével, Benjamin Appllel érkezik Budapestre, akinek bársonyos baritonja tökéletes választás a főként Bach-szerzeményekből álló programhoz. Várjon Dénes folytatja tavaly megkezdett nagy sikerű koncertsorozatát, amelynek keretében a Keller András vezette Concerto Budapesttel közösen Bartók összes zongorára és zenekarra írott művét megszólaltatják. Idén az 1. zongoraverseny mellett két általa eddig még sosem játszott, ritkán hallható Bartók-darab, a Rapszódia és a Scherzo is műsorra kerül. 

A műfajt jól ismerők számára is igazi kuriózummal érkezik a Pesti Vigadó Dísztermébe a régizene hazai nagykövete, Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus: Gottfried Heinrich Stölzel passiója mintegy 300 évig pihent egy fiók mélyén, ám többek közt Gyöngyösi Levente áldozatos munkájának köszönhetően nagypénteken végre a közönség is megismerheti ezt a méltatlanul elfeledett remekművet. 

 

A Bartók Tavaszon ünnepli ötvenéves jubileumát a népzenei újhullám egyik tartóoszlopa, a táncházmozgalom úttörőjének is számító Muzsikás együttes, akiknek jóvoltából az elmúlt fél évszázadban a világ találkozhatott a magyar népzene addig jóformán csak általunk ismert szépségeivel.  

A műfaj gyökereihez tér vissza Alma (Lélek) című produkciójában a flamenco egyik legnagyobb táncosaként tisztelt Sara Baras és társulata, a Magyar Állami Népi Együttes tavaly óriási sikerrel debütáló húsvéti produkciója, a Kivirágzott keresztfája pedig a legszebb ünnepi zenés és táncos tradíciókat eleveníti fel a Müpa hangversenytermének színpadán. 

 

Régóta várt koncertnek örülhetnek a könnyűzene rajongói: több évtizedes fennállása során először koncertezik Budapesten a multihangszeres dalszerző-énekes, Mark Oliver Everett, vagyis E által vezetett alternatív indie rock formáció, az EELS. Hasonlóan sokan várták már az ír dalszerző-énekes, Damien Rice koncertjét is, aki európai turnéja keretében érkezik a Müpába, míg a modern jazz kivételes alakja, a svájci zongorista-zeneszerző, Nik Bärtsch magyar zenésztársakkal készül közös, Bartók életművére reflektáló koncertre.

Idén se maradhat el a régió vezető világzenei fesztiválja, a Budapest Ritmo, amelynek köszönhetően Európától Afrikáig, Izlandtól Kubáig, a Balkántól Ciprusig indulhatunk zenei felfedezőútra. A spirituális alaphangulatot a tradicionális zar zenét játszó egyiptomi formáció, a Mazaher adja majd meg a nyitókoncerten, de érkezik még Emilíana Torrini, illetve a Tamikrest, a Fanfara Station, a Monsieur Doumani pedig az Óperentzia közreműködésével ad koncertet. A négynapos fesztivál szakmai programjai közt a Magyar Zene Házában idén is számos komoly és kurrens témát boncolgató panelbeszélgetés, a Toldi moziban zenei dokumentumfilmek, míg a Szimpla Kertben ingyenes showcase-koncertek várják a közönséget. A hétvégén a féktelen ritmusok játsszák a főszerepet, hiszen az Akvárium Klubban és az Erzsébet téren fellépő előadók biztosan mindenkit kizökkentenek a zenei komfortzónájából. 

 

A Ludwig Múzeum új kiállítása az amerikai Boris Lurie és a német Wolf Vostell radikális holokauszt-projektjén keresztül a nyugati kultúra egyik legnagyobb katasztrófája, a soá egészen egyedi feldolgozását nyújtja. A fesztivál keretében nyíló másik két kiállítás olyan kimagasló hazai festőművészekre irányítja a reflektorfényt, akikre méltán lehetünk büszkék: a Magyar Nemzeti Galéria közel kétszáz művet felvonultató időszaki kiállítása Gulácsy Lajos, míg a Szépművészeti Múzeum tárlata a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar életművébe ad betekintést.