Vaclav Nyizsinszkij a 20. század elején számos művészeti ágban tetten érhető robbanás egyik legizgalmasabb jelensége. Egyszerre volt újító koreográfus és olyan rendkívüli színpadi jelenléttel rendelkező előadó, aki kortársait is zavarba hozta. A Nyizsinszkij élete és művei kapcsán válogatott alábbi tíz érdekesség amolyan bevezető: az első lépések egy kivételes táncuniverzum megközelítéséhez.
A gyerekszobától a színpadig
Nyizsinszkij balett-táncos családba született, így a színházi világot belülről ismerte. Szülei turnézó előadóművészek voltak, ezért próbák és fellépések között nőtt fel. Mindez részben magyarázza, hogy milyen természetességgel mozgott a színpadon: színpadi jelenléte nem tanult póz volt, hanem anyanyelv.
Szokatlan belépő a balettiskolába
A visszaemlékezések szerint iskolai felvételijén törékeny alkata láttán nem mindenki volt biztos abban, hogy kiemelkedő táncos válhat belőle. A tanárok megkérték, hogy ugorjon, Nyizsinszkij pedig olyan erőt, könnyedséget és ruganyosságot mutatott, amitől mindenki elámult.
Akit nem kötöttek a fizika törvényei
A táncos neve hihetetlen ugrásaival forrt össze. A nézők szerint nem egyszerűen felugrott, hanem egy pillanatra megállt a levegőben. Mindez persze nem varázslat, hanem technika, izommunka, időzítés és muzikalitás különleges összhangja.
Tánctörténeti jelentőségű találkozás
Szergej Gyagilev nem csupán az Orosz Balett legendás impresszáriójaként lett Nyizsinszkij életének részese. A férfi olyan művészeti közeget működtetett, amelyben a kor legfontosabb zeneszerzői, képzőművészei és tervezői vállvetve dolgoztak. Neki köszönhető, hogy az előadó után megszületett a koreográfus Nyizsinszkij is.
Radikálisan új táncok
A Nyizsinszkij által koreografált művek száma ugyan nem nagy, mégis mind mély nyomot hagyott a balett történetében. Az Egy faun délutánja, a Játékok, meg persze a Tavaszi áldozat botrányos ősbemutatója egytől egyig az ismeretlen felfedezése iránti vágyról tanúskodott.
Mozgó képzőművészet
Az Egy faun délutánja tudatosan tért el a klasszikus balett puha mozdulataitól. Nyizsinszkij síkszerű kompozíciókban gondolkodott – mintha antik vázaképek mozdulnának évezredes álom után. A néző figyelmét a testek rajza, ritmusa és képszerű elrendezése is lekötötte.
Tavaszi elszámolás
Stravinsky Tavaszi áldozata ritmikailag és szerkezetileg egyaránt összetett kompozíció, így a belőle induló koreográfiai munka is hatalmas koncentrációt igényelt. Nyizsinszkij érzések helyett fegyelmezett, számoló, szerkesztő módszert használt.
Játékos formabontás
A Játékok azért izgalmas, mert mitológiai vagy mesés világ helyett köznapi, modern környezetbe kalauzol. Nyizsinszkij számára a balett nem csak régi történetek elegáns múzeuma. A teniszpályán évődő fiatalok témává emelése kora iránti kíváncsiságáról is beszél.
A magyar kapcsolat
Nyizsinszkij felesége Márkus Emília, a kor jeles színésznőjének lánya, Pulszky Romola volt. A művelt, művészet iránt mélyen érdeklődő nő a táncos életének fontos szereplője lett. Pulszky Romola később dokumentálóként jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Nyizsinszkij alakja fennmaradjon a kulturális emlékezetben.
Hatás határok nélkül
Vaclav Nyizsinszkij hatása messze túlnőtt a balettszínpadon. Kortárs képzőművészek, jelmez- és díszlettervezők, írók és kritikusok sem tudtak szó nélkül elmenni a fenomén mellett. Felismerték, hogy a táncos unikális jelenség, akinek a testekkel való újszerű viszonya forradalmi változásokat indított – nem csak a táncban.
