Anna Margit alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz; életművének jelentős része leginkább a szürrealizmus, illetve az expresszív látásmód mentén jellemezhető. Anna Margit olyan egyedi formanyelvet hozott létre, mely a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjává tette. Műveiben egyszerre jelenik meg az érzékiség és a kíméletlen tisztánlátás, művészetében az elegáns dekorativitás összekapcsolódik a lélek kutatásával.
Harmincas évekbeli, chagalli módszereken alapuló lírai, asszociatív festészete férje, Ámos Imre festőművész 1944-es tragikus halálával megváltozik. Az Európai Iskola keretein belül festett művein gyermeki módon, hatalmas fejjel jelennek meg bábui, melyek helyette szóltak, s megjelenítették az emberi léptékkel megfogalmazhatatlan szenvedést. Az ötvenes és hatvanas években egyre fontosabbá válik képein az abszurd humor, a gúny.
„Ha képeimet figyelmesen megnézik, megállapíthatják, hogy ez egy keserű életrajz. Születni senki sem születik keserűnek, de azzá válik, ha sorsa oly kemény életet adott, amelyet végigjárni felér egy háborúval.” A Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállítása majdnem ötven évvel utolsó tárlata után ezt az életet, ezt az életművet mutatja be csaknem kétszáz műalkotás segítségével.

A kiállítás megtekinthető április 9. és szeptember 1. között.