A Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai közlekedési útvonal, azaz a Selyemút nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja is volt. A Kr. e. 2. századtól kezdődően több mint egy évezreden át selymet, luxuscikkeket és egyéb kereskedelmi árukat szállítottak és cseréltek az út menti városokban, oázisokban, de egyben eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok, technológiák terjedésének és meghonosodásának színtere is lett. A kínai, az indiai, az iráni, valamint a klasszikus nyugati kultúra keveredett és hatott itt egymásra.
A terület földrajzi, kartográfiai, geológiai leírásából, valamint az ebben a szellemi olvasztótégelyben létrejött sajátos kultúra tárgyi emlékeinek és dokumentumainak feltárásából, régészeti felfedezéséből magyar utazók, kutatók is kivették részüket. A Müpa kiállítása a keleti kutatások olyan pionírjai – és az általuk bejárt vidékek képi dokumentációi – köré szerveződik, mint gróf Széchenyi Béla és munkatársai, Lóczy Lajos és Gustav Kreitner, valamint a hallatlanul gazdag és sokrétű kutatói pályát bejáró Stein Aurél. Ritka fotográfiák sora mutatja be a buddhizmus világát, illetve azt a különleges vidéket, melyet a világ az Ezer Buddha-barlangok néven ismert meg. A kiállítás tehát szorosan kapcsolódik a Bartók Tavasz egyik szenzációjához, Tan Dun Buddha-passió című, nagyszabású zeneművéhez.

A kiállítás megtekinthető április 11–21. között.