Hírek

2021. 05. 05.

Megjelent a Bartók Tavasz Magazin

Mától online böngészhető és kézbe is vehető a május 7. és 24. között megrendezett Bartók Tavasz ingyenes programmagazinja. A Libri könyvesboltokban és az elérhető budapesti kulturális helyszíneken nyomtatott formában, magyar nyelven beszerezhető, online pedig magyar és angol nyelven is olvasható kiadvány 40 oldalon nyújt izgalmas olvasnivalót az ingyenes streamkoncerteket, ősbemutatókat, Európa neves hangversenytermeiből közvetített produkciókat felvonultató Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetekről.

A kiadvány elsősorban az első hazai, kizárólag ingyenes közvetítésekből álló összművészeti fesztivál gazdag műsorába ad olvasmányos betekintést. A szakterületeiken elismert kulturális újságírók, valamint a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának kutatói és a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteményének muzeológusa által írt cikkekben és interjúkban emellett Bartók Béla életéről és művészetéről, valamint az előadó-művészeti szcénát érintő, aktuális témákról is szó esik.
 
A lap hasábjain exkluzív interjút olvashatunk Káel Csabával az új fesztivál koncepciójáról, illetve a Filarmonica della Scalát vezénylő Riccardo Chaillyval a számára kedves zeneszerzőkről, budapesti élményeiről és arról, hogy mi egy zenész feladata karantén idején. Portrécikk mutatja be a Royal Philharmonic Orchestra élén koncertet adó Vaszilij Petrenko rendkívüli karrierjét, John Eliot Gardiner és az English Baroque Soloists & Monteverdi Choir koncertje előtt megismerkedhetünk Johann Sebastian Bach János-passiójának keletkezéstörténetével, de olvashatunk Farkas Bence zeneszerző Korda Sándor Az aranyember című, 1918-as némafilmjéhez írt új zenéjéről is, amely a felújított filmmel együtt a fesztiválon lesz először látható-hallható.
 
Csokornyi írás szól a fesztivál névadója, Bartók Béla nemzetközi jelentőségéről, pazar alkotói terméséről, a fesztiválon az újraalakult Kelemen Kvartett jóvoltából teljességében hallható vonósnégyeseiről és a népzenéhez fűződő, korszakalkotó viszonyáról. Átfogó cikk részletezi a nagy vidéki tánctársulatok – köztük a fesztiválon fellépő Győri Balett és Szegedi Kortárs Balett – történetét a kezdetektől napjainkig, továbbá olvashatunk a hazai alternatív folkzenei színtérről és az idén abból építkező Budapest Ritmo koncertjeiről is.
 
Riportcikkek tárgyalják a közönség nélkül zajló koncertek művészekre gyakorolt hatását, valamint azt is, hogy milyen feladatokat végez a Müpa stúdiójának stábja a streamkoncertek megvalósítása során, illetve arról is szó esik, hogy mely tervezők ás vizuális motívumok tették ismertté Budapestet a nagyvilágban a magyar plakátművészet 20. századi hőskora idején.