Hamupipőke története a világ egyik legtöbbször feldogozott meséje. Vannak, akiknek az 1950-es Disney-mese ugrik be először, mások a Grimm fivérek történetéből ismerik, és akadnak, akik a Prokofjev zenéjére koreografált balettre asszociálnak. Elmeséljük, hogyan tett szert a cipellőjét elhagyó szegény leány története ilyen népszerűségre.

Ma már világos: a 19–20. század fordulóján a nyugati világban lezajlott a tánc forradalma, amely a mai napig érzékelteti hatását a merész és vakmerő, illetve a bevált formákat újrahasznosító utódok körében egyaránt: a klasszikus balett látomásos újítói és a kor neves képzőművészei, irodalmárai, ékszer- és ruhatervezői, valamint filmkészítői büszkén és kíváncsian fogadták egymást alkotótársul.

Áll Riga belvárosában, a csatorna partján egy krémszínű, klasszicista épület, pár perc sétára a Szabadság-emlékműtől. Látszólag egy a 19. század számos nyugati típusú operaháza közül, de a Lett Nemzeti Opera és Balett hosszú története valójában a túlélésről szól. 

Velekei László még 2019-ben álmodta meg a Győri Balett legújabb darabját, arra azonban ő sem számított, hogy a bemutatóra majdnem másfél évvel később kerül csak sor. A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma. Velekei ezt a misztikus, egyszerre gyönyörű és borzongató történetet gondolta újra és formálta a saját ízlésére, Lajkó Félix virtuóz zenéjére.

Bartók Béla Amerikában írt nagyzenekari műve, a Concerto tartalmában és formájában elválaszthatatlan attól az élethelyzettől, lelkiállapottól, amelyben szerzője 1943-ban, a mű megírása előtt volt: állandó betegsége, honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért.