Bartók Béla 1908-ban jelentette meg Tíz könnyű zongoradarab című etűdgyűjteményét. Ennek utolsó, tizedik darabja volt a Medvetánc, ami minden kétséget kizáróan közvetlenül ihlette József Attila azonos című versét.

Noha Bartók Bélát ma elsősorban zeneszerzőként és népzenekutatóként tartjuk számon, zongoristaként is a 20. századi magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. A zongoraművészi minőség Bartók számára szervesen összekapcsolódott többi zenei tevékenységével, különösen az oktatással és a komponálással.

Az első zeneszerző volt, aki öntörvényűen a saját útjára lépett, de első azok közül is, akik észrevették, mennyi szerzői lehetőséget tartogat a modern zongora. Idézzük fel Beethoven, a zongoraszólista alakját, aki kiemelkedett a korabeli, rendkívül kompetitív bécsi zenei szcénából.

Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve, mi köze ennek a viszonynak a népzenéhez, és miért inspiráló még ma is a bartóki univerzum a jazzerek számára?

A 2016 óta futó Budapest Ritmo egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait. Lássuk, mi az, ami kihagyhatatlan a 2024-es felhozatalból!

Ki ne álmodozott volna már arról, hogy komfortzónájából kilépve új tájakat és új kultúrákat fedezzen fel? Bartók Béla motivációi ugyan ennél jóval összetettebbek voltak, útjai során gyűjtött zenei anyagai mégis alapjaiban változtatták meg saját korát és a jövőt. 

Az Electric Fields programjának középpontjában három olyan nő áll, akik bár jóval a női emancipáció megindulása előtt éltek, mégis megtalálták a módját, hogy kibontakoztassák alkotói képességeiket, és – nem utolsósorban – helyet biztosítsanak maguknak a zenetörténetben.

A Bartók Tavasz „kántor-csúcstalálkozója” a zsidó zenei világ színes szeletét mutatja meg a nagyközönségnek. Az esemény jelentőségéről a koncert egyik főszereplője, Raáb Gábor mesélt.

Pár nap alatt milliós nézettséget produkált egy közösségi médiára feltöltött Ella Fitzgerald-feldolgozással, majd popsztárokat körözött le egy alapvetően könnyű műfajokat díjazó Grammy-kategóriában. Samara Joy „mézédes virtuozitásával” egyszerre citálja az időtlen jazzhősöket és csavarja meg a műfajt egy huszonéves ambíciójával. 

Április 7-én először ad koncertet Magyarországon az elmúlt bő 30 év egyik legjobb, legfontosabb brit zenekara, a pszichedelikus-spacerockos-gospeles-soulos Spiritualized. Kihagyhatatlan esemény, tíz lemezük egy-egy dala a meggyőző érv, miért az.

Magyarként abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy Bartók Béla kulturális öröksége zenei nevelésünk alapját képezi, de talán nem is gondolnánk, hogy a zeneszerző hatása országhatárokon, sőt kontinenseken is átível, hiszen Amerikától Kínáig etalonnak tekintik.

Az audiovizuális elektronikus zene megkerülhetetlen személyiségének koncertjén a hang és a látvány olyan szoros egységként jelenik meg, hogy a néző-hallgató nem is tudja eldönteni, vajon a mérnöki módon eltervezett akusztikus folyamatok generálják-e a szédítő látványt, vagy épp fordítva. 

Hamupipőke története a világ egyik legtöbbször feldogozott meséje. Vannak, akiknek az 1950-es Disney-mese ugrik be először, mások a Grimm fivérek történetéből ismerik, és akadnak, akik a Prokofjev zenéjére koreografált balettre asszociálnak. Elmeséljük, hogyan tett szert a cipellőjét elhagyó szegény leány története ilyen népszerűségre.