A művészek imidzséhez szinte kötelezően hozzátartoznak kisebb-nagyobb furcsaságok, különc szokások, babonák: zeneszerzőktől a festőkig találunk meghökkentő rigolyákat a neves alkotókról szóló feljegyzésekben. Mutatunk néhány példát a legfurcsábbak közül. 

Az élet Itáliában valószínűleg Fellini idején is édesebb volt, és máig édesebb, mint bárhol a világon és az ottanihoz képest nagyon fiatal, alig kétszáz éves magyar nemzeti művészetet is semmi máshoz nem fogható mértékű inspirációval látta el.

„Járása olyan volt, mint egy tigrisé. Nem egyik állásból a másikba vitte át ezt a lusta terhet, hanem valami elasztikus kapcsolata van a súllyal, mint sasnak a levegővel…” A 20. század elején nem csupán Paul Claudel szólt szuperlatívuszokban a kor legnagyobb táncosáról, Vaclav Nyizsinszkijről. 

Két zeneszerző, akiket „a szokványostól eltérő szakmai viszony” és szoros emberi barátság köt össze. Közös házuk van Kisorosziban, és rendszeresen főznek együtt, ám amikor megkérdezem, ki főz jobban, felháborodva felelik, hogy ez sértőbb felvetés, mint hogy ki a jobb zeneszerző. 

A világszerte elismert hegedű- és brácsaművésszel anyák napja alkalmából beszélgettünk anyaság és művészlét viszonyáról. Elárulta, hogyan élte meg, amikor 24 évesen megtudta, babát vár, négy gyerek mellett hogyan egyensúlyoz zenélés és család között, és hogyan találtak egymásra a megújult Kelemen Kvartett két friss tagjával.

Velekei László még 2019-ben álmodta meg a Győri Balett legújabb darabját, arra azonban ő sem számított, hogy a bemutatóra majdnem másfél évvel később kerül csak sor. A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen, címszerepe minden balerina álma. Velekei ezt a misztikus, egyszerre gyönyörű és borzongató történetet gondolta újra és formálta a saját ízlésére, Lajkó Félix virtuóz zenéjére.

Bartók Béla Amerikában írt nagyzenekari műve, a Concerto tartalmában és formájában elválaszthatatlan attól az élethelyzettől, lelkiállapottól, amelyben szerzője 1943-ban, a mű megírása előtt volt: állandó betegsége, honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért. 

Uri Caine Bartók Project című műsora kapcsán pedig többek közt arról is mesélt, hogy mit szeret legjobban Bartókban, hogyan lehet és érdemes hozzányúlni az érinthetetlennek tűnő klasszikusokhoz, és mire számít a budapesti koncerten.

A magyar–marokkói származású Guessous Majda Mária Mesivel készült interjúkban mindig kiemelik, hogy tíz nyelven énekel, hogy különleges alkotói munkája – ahogy a hangja is – egyedülálló hazánkban, és hogy általa képez hidat nemzetek, illetve emberek között.

IMA címmel mutatja be új produkcióját áprilisban a fennállása tizedik évfordulóját ünneplő Recirquel társulat. Vági Bence alapító-művészeti vezetővel a szakrális terek csendes áhítatát idéző installációról és az átszellemültségről is szót ejtettünk.

Vajon hány könyvet szokott elolvasni, amikor témát keres, és meddig kell még várnunk első magyar nyelvű operájára? A kortárs operavilág egyik legkeresettebb szerzőjével készített interjúkból kiderül.

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyhez számtalan hagyomány kötődik a tojásfestéstől a locsolkodásig. De nem véletlenül tartja a mondás is: ahány ház, annyi szokás – a világ különböző tájain egészen másképp ünneplik Krisztus feltámadását. Ezekből gyűjtöttünk össze egy kosárra valót!

 Akár tanulságos meseként, akár erkölcsi példázatként vagy betű szerint követendő útmutatásként tekintünk Krisztus tanításaira és cselekedeteire, a keresztény kultúrkör vitathatatlanul jóval szegényebb lenne az alakja által inspirált művészeti alkotások sokasága nélkül. Húsvét közeledtével ezek közül is főleg a passiókra érdemes nagyobb figyelmet fordítanunk, annál is inkább, mert a téma bizony napjainkban is tartogat meglepetéseket!

Nincs könnyű dolga annak, aki megpróbálja műfaji keretek közé szorítani Nik Bärtsch munkásságát. A svájci zongorista-zeneszerző a komolyzene, a jazz és a kortárs klasszikus muzsika területén is otthon érzi magát, bemutatkozott könyvíróként, és a harcművészetekben is jártas. 

Eredics Benjamin Európa-szerte az egyik legnépszerűbb magyar együttesben zenél a fivéreivel. Tanítványai április 4-én a Bartók Tavasz keretein belül koncertet adnak egy általa írt zeneműből.

Ma már világos: a 19–20. század fordulóján a nyugati világban lezajlott a tánc forradalma, amely a mai napig érzékelteti hatását a merész és vakmerő, illetve a bevált formákat újrahasznosító utódok körében egyaránt: a klasszikus balett látomásos újítói és a kor neves képzőművészei, irodalmárai, ékszer- és ruhatervezői, valamint filmkészítői büszkén és kíváncsian fogadták egymást alkotótársul.

A Bartók Tavasz régizenei koncertjeire készülve gyorstalpalót adunk azzal kapcsolatban, miért különleges a reneszánsz és a barokk zenéje, és hogyan fedeztük fel őket újra.

Az idei Bartók Tavasz a világ számos pontjáról érkezve és számtalan műfajban ünnepli a hölgyeket: minden idők egyik legvidámabb szerelmesdalának előadója, Emilíana Torrini az álomszerű Izlandról érkezik, míg a kelet-afrikai eredetű zar műfajában alkotó Mazaher tagjai Egyiptomból származnak.

Egészen csodálatos lesz a Bartók Tavasz keretében zajló április 15-i Eels-koncert az Akvárium Klubban. Hogy honnan veszem ezt? Rajongó vagyok. De ez a húsz dal bárkiből rajongót farag, és most végre, először az életben, távoli európai városokba sem kell utazni azért, hogy élőben hallhassuk őket.

Bartók Béla 1908-ban jelentette meg Tíz könnyű zongoradarab című etűdgyűjteményét. Ennek utolsó, tizedik darabja volt a Medvetánc, ami minden kétséget kizáróan közvetlenül ihlette József Attila azonos című versét.

Noha Bartók Bélát ma elsősorban zeneszerzőként és népzenekutatóként tartjuk számon, zongoristaként is a 20. századi magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja. A zongoraművészi minőség Bartók számára szervesen összekapcsolódott többi zenei tevékenységével, különösen az oktatással és a komponálással.

Az első zeneszerző volt, aki öntörvényűen a saját útjára lépett, de első azok közül is, akik észrevették, mennyi szerzői lehetőséget tartogat a modern zongora. Idézzük fel Beethoven, a zongoraszólista alakját, aki kiemelkedett a korabeli, rendkívül kompetitív bécsi zenei szcénából.

Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve, mi köze ennek a viszonynak a népzenéhez, és miért inspiráló még ma is a bartóki univerzum a jazzerek számára?

A 2016 óta futó Budapest Ritmo egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait. Lássuk, mi az, ami kihagyhatatlan a 2024-es felhozatalból!

Ki ne álmodozott volna már arról, hogy komfortzónájából kilépve új tájakat és új kultúrákat fedezzen fel? Bartók Béla motivációi ugyan ennél jóval összetettebbek voltak, útjai során gyűjtött zenei anyagai mégis alapjaiban változtatták meg saját korát és a jövőt. 

Az Electric Fields programjának középpontjában három olyan nő áll, akik bár jóval a női emancipáció megindulása előtt éltek, mégis megtalálták a módját, hogy kibontakoztassák alkotói képességeiket, és – nem utolsósorban – helyet biztosítsanak maguknak a zenetörténetben.

A Bartók Tavasz „kántor-csúcstalálkozója” a zsidó zenei világ színes szeletét mutatja meg a nagyközönségnek. Az esemény jelentőségéről a koncert egyik főszereplője, Raáb Gábor mesélt.

Pár nap alatt milliós nézettséget produkált egy közösségi médiára feltöltött Ella Fitzgerald-feldolgozással, majd popsztárokat körözött le egy alapvetően könnyű műfajokat díjazó Grammy-kategóriában. Samara Joy „mézédes virtuozitásával” egyszerre citálja az időtlen jazzhősöket és csavarja meg a műfajt egy huszonéves ambíciójával. 

Április 7-én először ad koncertet Magyarországon az elmúlt bő 30 év egyik legjobb, legfontosabb brit zenekara, a pszichedelikus-spacerockos-gospeles-soulos Spiritualized. Kihagyhatatlan esemény, tíz lemezük egy-egy dala a meggyőző érv, miért az.

Magyarként abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy Bartók Béla kulturális öröksége zenei nevelésünk alapját képezi, de talán nem is gondolnánk, hogy a zeneszerző hatása országhatárokon, sőt kontinenseken is átível, hiszen Amerikától Kínáig etalonnak tekintik.

Az audiovizuális elektronikus zene megkerülhetetlen személyiségének koncertjén a hang és a látvány olyan szoros egységként jelenik meg, hogy a néző-hallgató nem is tudja eldönteni, vajon a mérnöki módon eltervezett akusztikus folyamatok generálják-e a szédítő látványt, vagy épp fordítva. 

Hamupipőke története a világ egyik legtöbbször feldogozott meséje. Vannak, akiknek az 1950-es Disney-mese ugrik be először, mások a Grimm fivérek történetéből ismerik, és akadnak, akik a Prokofjev zenéjére koreografált balettre asszociálnak. Elmeséljük, hogyan tett szert a cipellőjét elhagyó szegény leány története ilyen népszerűségre.

A legtöbb ember tudja, hogy a hegedű – még ha kezdő darabról van is szó – nem olcsó hangszer. Akad azonban néhány ritkaság, amely műkincs jelentőségű, értéke pedig egészen meghökkentő.

Talán csak karácsony ünnepéhez kapcsolódik gazdagabb zenei örökség, mint a húsvéthoz: egyszerre az elmélyülés és Krisztus feltámadásának ünneplése, de a tavasz beköszöntét is jelzi. Most a klasszikusok – Bach passiói, Haydn és Mahler szimfóniái, valamint Liszt Ferenc oratóriuma – mellett pár igazi ritkaságot is az olvasó figyelmébe ajánlunk.

Áll Riga belvárosában, a csatorna partján egy krémszínű, klasszicista épület, pár perc sétára a Szabadság-emlékműtől. Látszólag egy a 19. század számos nyugati típusú operaháza közül, de a Lett Nemzeti Opera és Balett hosszú története valójában a túlélésről szól. 

Chris Potter pályája olyan, mintha egy mesterséges intelligenciával íratnánk meg a tökéletes 20. századi jazzkarriert. Némi fiatalkori kilengés után a 90-es években már a legnagyobbakkal játszott, szűnni nem akaró alkotóvágyával, száznál is több lemezével és ötcsillagos kollaborációk egész sorával mára ő maga lett generációja megkerülhetetlen szaxofonjátékosa. 

Az egykori fagottművész szenvedélyesen érdeklődik hazája muzsikája iránt, különösen abból a periódusból, amikor Georg Friedrich Händel Írországban járt, és sor került legismertebb műve, a Messiás bemutatójára. Ilyen előzmények után pedig nem is csoda, hogy ma már a régizene elismert tolmácsolói között tartjuk számon.

A nemzetközileg is elismert táncművész a gyerekkorához tér vissza A belső gyermek című bemutatóval, amely nem „csupán” egy újabb koreográfiának ígérkezik, hanem összegzése annak a gazdag és hosszú útnak, amely a szolnoki gyerekkor kulisszái mögött kezdődött.

Pasticcio – görög rakott tészta, amelyet gyakran neveznek „görög lasagnénak” is. Ne tévesszen meg senkit a gasztronómiai felütés, nem egy receptet készülünk megosztani! A pasticcio vagy franciául pastiche ugyanis egy műfajt is jelöl, amelyre a zenében, az irodalomban, sőt még a filmek között is találunk példát.

Az alma és a fája, és amikor a kettő nem esik messze egymástól. A nagycsaládos Gerendás Péter több gyermeke is a zenészpályát választotta, és mára jól ismert szereplői lettek a hazai, sőt a nemzetközi zenei életnek – ketten is külföldről érkeznek haza erre a koncertre. 

Mint azt a legtöbben tudják, 1723-ban Bachot kinevezték a lipcsei Thomaskirche kántorának, ottani szolgálatának csak 1750-ben bekövetkezett halála vetett véget. Azt azonban kevés helyen említik meg, hogy a zeneszerző felvétele egy szerencsés véletlennek köszönhető.

Vaclav Nyizsinszkij a 20. század elején számos művészeti ágban tetten érhető robbanás egyik legizgalmasabb jelensége. Az élete és művei kapcsán válogatott alábbi tíz érdekesség amolyan bevezető: az első lépések egy kivételes táncuniverzum megközelítéséhez. 

Az opera műfajának számtalan ikonikus jelenete kapcsolódik egzotikus tájakhoz, hiszen a librettisták szinte már a kezdetektől felfedezték, hogy a távoli terekbe helyezett történeteket különösen kedvelik a nézők. Hogyan váltak a 21. század egzotikus operái a Kelet és Nyugat közötti legfontosabb híddá? 

Idén is visszatér a Bartók Tavasz Fesztiválhíradó! A legfontosabb események, pillanatok és hangulatok egy helyen.

Ha azt hitted, már mindent hallottál, a Budapest Ritmo különleges koncertjein biztosan meglepődsz. A világ zenei nyelvei, ősi hagyományok és kortárs hangzások, ritkán hallott hangszerek és műfajok várják, hogy felfedezd, és megtaláld új kedvenced. 

Kivételes alkalom a Bartók Tavaszon: először követhetik élőben online a nézők Sir John Eliot Gardiner és együtteseinek világszínvonalú koncertjét a Müpából!

Tíz könyvet ajánlunk, amelyekkel megkezdheted a felkészülést a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválra. Április 9. és 11. között a margitszigeti Kristály Színtérben sok friss megjelenéssel, izgalmas beszélgetésekkel, dedikálásokkal, zenés programokkal várják a látogatókat. Mutatjuk, mit olvass addig is!

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek immár hatodik alkalommal pezsdítette fel Budapest kulturális életét. Az összművészeti fesztivál 12 helyszínen, mintegy 168 programmal várta a művészetre vágyókat április 1. és 12. között Budapest kulturális csomópontjain.

Az Akvárium Klubban árpilis 11. és 12. között Anatóliától Amszterdamig, a délolasz pizzicától az indonéz psych groovig mindenki talál az ízléséhez illőt. Mi most tizet ajánlunk belőle. 

A Bartók Tavasz keretében lép ismét magyar színpadra az európai jazz egyik óriása, a norvég szaxofonos, Jan Garbarek. A Müpa nagytermében ott lesz vele gyakori partnere, az ütőhangszeres Trilok Gurtu is. 

A művészet egyetemes témái és szimbólumai között előkelő helyet foglalnak el az évszakok, azon belül is a tavasz. Ihlető erejéről tanúskodnak azok a híres zeneművek, amelyeket a Bartók Tavasz előhangjaként szedünk most csokorba.

A jazz történetében számos rangos családfa állítható fel, de sokak szerint a Marsalis dinasztia mind közül a legjelentősebb. A trombitás Wynton Marsalis a tizenöt fős Jazz at Lincoln Center Orchestra élén lép fel a Müpában. Róla és rokonairól is bőven van mit mondani. 

A Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál három napja alatt több tucat új kötetet ismerhet meg a közönség, ezek közül mutatjuk azokat, amelyeknek a bemutatóját szerintünk nem érdemes kihagyni! 

...és ha igen, miért nem? – egészíthetnénk ki kissé cinikusan a kérdést. Miközben ma már természetes, hogy egy koncerten női hangszeres művésszel vagy zeneszerzővel találkozunk, a dirigensi pálya jóval nehezebben nyílt meg a hölgyek előtt. 

Vannak kivételes formátumú pedagógusok: a szűk szakmán belül mindenki ismeri a nevüket; azok, akiket tanítottak, rajongással beszélnek róluk. A száz éve született táncos, koreográfus, balettmester, Jeszenszky Endre jellemzően ilyen tanár volt. 

Bartók 2. hegedűversenyét manapság az egyik legnehezebb darabként tartják számon, ám az 1. hegedűversenyről, amely az ifjú zeneszerző lángoló - és később balsorsú - szerelmének történetét őrzi, már sokkal kevesebb szó esik.

Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak a Mezőség-Mikrokozmosz című összművészeti előadás fókuszában. Utóbbiról árulunk el most néhány érdekességet.

A zenetörténet két tán legismertebb passiója - a János- és a Máté-passió - Johann Sebastian Bach nevéhez fűződik, utóbbit az idei Bartók Tavaszon is hallhatja a közönség. Most elárulunk néhány érdekességet róla!

Bartók inspirációs ereje vitathatatlan: Amerikától Ázsiáig, határokon és műfajokon átívelve, generációk óta kiapadhatatlan ihletforrásként ösztönzi alkotásra a művészeket. De vajon ő maga miből merített ihletet?